A legtöbb nagyvállalat egész részlegével rendelkezik, amely a készlet nyomon követésére és nyomon követésére szolgál. Ezenkívül a kisebb vállalatok általában sok időt fordítanak a készlet nyomon követésére. Az ok, amiért a készletek nyomon követése annyi figyelmet fordít mindenféle cégtől, egyetlen szóval foglalható össze: pénz. A vállalatok óriási összeget költenek készletekre, és a legtöbben azt akarják tudni, hogy a készlet pontosan hol található.
Leltár
A legtöbb vállalat egy vagy több formában használja a készletet. Olyan vállalatok vásárolnak és adnak el termékeket, mint a kiskereskedők és a nagykereskedők. Ezek a vállalatok olyan készletet tartanak, amely főleg az általuk vásárolt és eladott termékekből áll. Más vállalatok, például a gyártók, alkatrészeket és alapanyagokat vásárolnak, és ezeket az árukat késztermékké alakítják. A gyártó leltára összetevőket, alapanyagokat és késztermékeket tartalmaz.
Manuális és automatizált követés
A készletkövetés a készlet mozgásának nyomon követésére szolgáló rendszerekből és házirendekből áll. Sok évvel ezelőtt a vállalatok kézi nyomon követték a készletet egy olyan rendszerrel, amelyet kártyarendszerként vagy cardex néven ismertek. Minden alkalommal, amikor a készletet megvásárolták vagy eladták, a mennyiséget kézzel írták az adott cikk kártyájára, és egy új kézi összeget tettek ki. Ma egyes vállalatok még mindig egyfajta kézi beviteli rendszert használnak a készlettranzakciók nyilvántartására, azzal a különbséggel, hogy a bejegyzéseket táblázatkezelő programba rögzítik, nem pedig papírkártyára. A technológia hatalmas javulást hozott a készlet nyomon követésében. Sok vállalatnál teljesen automatizált készletkövetési munkafolyamat van. Amikor a készlet mozog, a készletkezelő rendszer megkapja a tranzakció automatikus frissítését.Ez kiküszöböli az emberi hibákat, amelyeket a készlet manuális követése okoz.
Jelentőség
A leltárral rendelkező vállalatok általában nagy mennyiségű készpénzt fektettek be a készlet megvásárlásához. A készletkövetés azt figyeli, ahol a vállalat készlet található az ellátási láncban. A készletek nyomon követése azt is biztosítja a vállalat számára, hogy mennyi készlet birtokában van, hol vannak készletei, készleteinek állapota (megrongálódott, visszaküldött, elutasított, várakozásban van), és segít megakadályozni a lopásokat és a veszteségeket. A készletkövetés a vállalat teljes készletgazdálkodási programjának részévé is válik. A készletkezelés képezi azokat az irányelveket, amelyek alapján a készleteket megvásárolják, felhasználják, áthelyezik, eladják és megsemmisítik.
Követési módszerek
Különféle nyomkövetési módszerek léteznek a készlet nyomon követésére. A vonalkód, más néven univerzális termékkód (UPC) továbbra is az egyik legelterjedtebb készletkövetési módszer. Az élelmiszerboltok és kiskereskedők többsége a termékeken található vonalkódot használja az áruk beolvasására az értékesítési terminálon. A vonalkódok nyomon követik a készlet mozgását az ellátási láncban. A vonalkód tartalmazza az elem leírásának, a termék árának és a termék mértékegységének adatait. A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) egy másik módszer, amelyet a készlet nyomon követésére használnak. Az RFID technológia kétféle formában létezik: aktív RFID és passzív RFID. Az aktív RFID működik a legjobban olyan környezetekben, ahol biztonsági problémák vannak, és amelyek valós idejű nyomkövetési információkat igényelnek. A passzív RFID akkor működik a legjobban, ha kézi szkennerekkel használják, és ahol nincsenek biztonsági problémák.
Megfontolások
A készletek nyomon követésének módszerei különböznek, de mindegyik ugyanazt a funkciót látja el: nyomon követik a vállalat egyetlen legnagyobb befektetését. A készlet nyomon követésére használt rendszer vagy módszer kevésbé fontos, mint a készlet mozgásának hatékony kezelésére tervezett házirendek.
